I d é z e t e k

Itt ülök egyedül, földön kuporodva
várom, hogy valaki vállam simogassa
várom őt, ki nem jön el soha.

Szeretnék jó éjszakát kívánni,
Álmodat örökké vigyázni,
Szeretnék lenni az angyalod,
S vigyázni minden mozdulatod.

Szeretnék szívedben maradni,
Hogy tudj majd sírva fakadni.
Szeretnék könny lenni szemedben,
Hogy érezd, én mit szenvedtem.

Szeretném látni ahogy szívedből vércsepp hullik,
Fáj valami nagyon, s soha sem múlik.
Szeretném ha fájdalmam éreznéd,
S szívemet örökre féltenéd.

Szeretném ha kisérnél utolsó utamra,
S sírva, szenvedve borulnál, síromra,
Szeretném ha könnyezne szemed,
Mert te is tudnád már nem vagyok neked...

Nem az a fájdalom sirni, zokogni hanem a fájdalmat mosolyba fojtani.

Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek...

Nincsen semmi, ami van,
Egy Való van: a Nincsen,
Az Ördög a rokonunk
S ellenségünk az Isten.

Nem kell több kín és gyötrelem,
Sem öröm, sem lázas szerelem.
Megfáradt már a lét,
Elmondja végső énekét.

Felejtsetek, nem is voltam,
Egy ismeretlent leltek holtan
A Földön csak álmomban voltam.

 Örök börtön, Száműztek,a büntetésemet töltöm ezen a földön!...

...a tudat, hogy holnap meghalhatok, szabaddá tesz ma...